2014. május 22., csütörtök

Deák László Sándor: Karácsony 2008. (767. vers)

Áldott ünnep, szép karácsony,
Édes cukorka lóg a fenyőágon.
Béke és szeretet él a szívekben,
Elhozta a megváltást lélekben.

Lelkünk megpihen egy kicsit,
Halljuk szívünk halk ütéseit.
Mily vágy ér el most minket,
Szeretet ez, melyet ránk hintett.

Meghitt pillanatok melegsége,
Kinti fagy vad csípős szeszélye.
Olyan szép és jó ez a csendes éj,
A csillag szikrázó fénye azóta él.

Csengettyűszóból harangszó lesz,
A feltámadás az új élet kezdete lesz.
Eddig mi mondtunk ítéletet máson,
Akkor felettünk ítéltetnek túl az álmon.

De most e felemelő perc pompájánál,
Fogadkozunk a díszes fenyőfánál.
Békében, szeretetben élünk, ez egy új kehely,
De a hajnallal gyarlóságunk ébred újra fel.

Az ember lelke még buta, gyermekkorú,
Nem lát túl az életen, ez mily szomorú.
Ha minden nap lesz a szívekben karácsony,
Akkor jön el lelkünknek az édes paradicsom.

Ha lelkünk végre felnő, akkor új feladatot kap,
Csodás édent építhetünk itt, még süt fent a Nap.
Az lesz a béke és a szeretett győzedelmes ünnepe,
Az lesz az igazi karácsony, a Jézusi élet kezdete.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése